Sami niggi näggi,
hinderem Ofe stecki.
Gib mer Nuss und Bire,
dänn chumi i wieder füre.
(Schweizer mundart)
Saturday 6 December 2008
Wednesday 12 November 2008
Going international
Hey Guys,
I've decided to change my blogging language, so that other international friends of mine can understand what I'm writing as well. :-)
I will also write things relating to my study. Studying psychology and film science (at the University of Zürich) and meanwhile also attending a two-year on-line course in Computing (at the University of Oxford) is extremely exciting and hard (german at UZH, english at Ox... ehh, makes my mind dizzy sometimes).
It would be great to share some interesting things, thoughts, facts while studying. You are all so far away, and I am so busy...
Whatch out for the next post!
Some pics I took just a month ago around the main building of the University of Zürich:
And some more nice colourful pics shot in October in our neighbourhood:
Wednesday 29 October 2008
Evés-Ivás az UZH-n
Épp most faltam fel már a vacsimat, és a kávét élvezem. Itt, a lenti menzán, az egyetemen.
Van még egy szűk órám a következő programig, gondoltam, írok néhány gondolatot, mert abból mindig annyi van, hogy sose tudom eldönteni, melyikről írjak, így a végén a blog bejegyzések hiányában szenved.
Jelentem: hideg van. Végigvacogom a suliba vezető húsz perces gyalogtúrát. Még havazott is ma. Na jó, annyira nem fagy, mint Pesten télen, de akkoris... :-) Meleg napocskát kérünk szépen :-)
Mostanában sokat esik.
Szóval hatalmas menzája van az egyetemnek. Ebédidőben alig lehet helyet találni, így sokan az aulában (itt spec. Lichthof) fogyasztják el, vagy egyenesen beviszik az előadásra (amitől nekem mindig vagy éppen felfordul, vagy korog a gyomrom). A hatalmas előadóterem ugyanis a menza mellett/felett helyezkedik el.
Két szintes. Mármint, a menza. (Bár az előadóterem is elfoglal magában két szintet :-) ). A felső menzán van az olcsó kínálat és csak menüt lehet kérni. Az alsó menza reggeltől estig nyitva van és lehet olcsó, drága menüt is venni, valamint svédsztalról hidegtálat összeválogatni, amit a pénztárnál lemérnek. Jelentős összeget sprólolhat meg az, akinél ott van a diákja. Az olcsóbbik, standard menü 5.4,- CHF-be kerül, ami kb. 800,- Ft-nak felel meg. Jár mindegyikhez saláta is. A drága menü 13-15,- Frank között mozog: ez a Grill menü. Gyakran jövünk ide a tanulócsoportos csajokkal a közös session után előadás előtt. A kaja jó, nagyon :-) Fincsi, Mmmmm :-) Megéri a pénzét, sőt, ennyiért nagyon olcsónak is lehet számítani ezt a minőséget itt.
Ja, és van itt egy csomó konnektor. Ugyhogy evés közben-után lehet tanulni, netezni, stb... Ez érvényes egyébként az egész egyetemre: mindenhol vannak konnektorok és wireless. Az elődóteremben is minden harmadik ülésnél az asztal alá eldugva. Rengeteg hely áll rendelkezésre tanuláshoz, csoportos tanulsához, egyénihez. Az aulában, amit itt Lichthofnak neveznek, egyes emeletek kierkélyesedő részében, és van külön tanulószoba. Valamint a Sportegyesületnek egy Relax szobája is, ha valaki totál csendre vagy alvásra vágyna. Az aulában van egy hatalmas rekamié, ami mellett úgy érzi magát az ember, mint egy lilliputi. Erre is fel lehet mászni és relaxálni, aludni (már ha nem zavar az aulában ülő és beszélő 100 diák keltette zaj. Biztos attól is függ, milyen szinű ez a zaj ;-) )
Nagyon tiszta, rednes, jól felszerelt és modern itt minden. A tanárok is jól felkészültek, az oktatási program is jó és praktikus. Itt Svájcban nincs numerus clausus, mint Magyarországon. Annyi ember jön tanulni, amennyi akar. De az első év végén, amit Assesmentstufe-nak hívnak, kirostálnak egy csomót. Már az első hetekben feladják azok, akik már ekkor látják, hogy nem nekik való, vagy nem tetszik, nem fogják bírni. Az első év végén van viszont néhány nagy vizsga, szigorlatokhoz hasonlítható. Ez az, amiről az előző bejegyzésemben is írtam. Ha valaki kétszer megbukik, az meg már eleve kizárja magát ezzel az adott szakon való tanulási lehetőségtől. Ez minden szakon így van, nem csak itt pszichon.
Na de visszatérve a kajához, írok most az ivásról: tele van az épület mindenféle masinákkal. Eszpresszógépekkel, udítőautomatákkal, egyéb kévégépekkel. Senki nem maradhat szomjan. Ha valaki nem érné el a menzát, vagy a büfét, van snack-gép is.
A menza meg a kávégép nagyon hasznos, ha az ember az egész napot az egyetemen tölti és melegre vágyik, na meg agy-doppingra ;-)
Kérdés?
Monday 6 October 2008
Update UZH
Sajnos mostanában nincs időm írni, de gondoltam írok pár sort, hogy mi a helyzet. :-)
Felvettek a Zürichi Egyetemre, pszichológia-filmesztétika szakokra. Hála a millió ügyintézésnek, a sikeres magyarországi felvételinek (ELTE) és a sikeres német speckó egyetemi nyelvvizsgának.
Természetesen az, hogy átmegy az ember ezen a nyelvvizsgán, még ha jó ereménnyel is, nem jelenti azt, hogy megkönnyebbülhet, hogy jajj de jó, akkor ő most már hivatalosan is érteni fogja az előadásokat, a szakirodalmat.
Amit tanulunk az rohadt érdekes. Az utóbbi pár évben voltak, akik lebeszélni, mások bíztatni próbáltak. Örülök (eddigiek alapján legalábbis, nálam nem létezik olyan, hogy tuti-tuti bizti), hogy megtartottam a vágyaimat és már nem csak tervezek, de a terv végrehajtásán dolgozhatok, hogy olyat csinálhatok végre, amit szeretnék, amire vágytam, ami érdekelt, amire kíváncsi vagyok. Már nem egyszer fordult elő velem az, hogy ülök az előadáson, ámulva hallgatok, mert annyira érdekes és izgalmas és elmosolyodok, mert úgy érzem abban a pillanatban, hogy most nagyon bodog vagyok!
Otthon (Mo.-on) nem tudom, mert nem tapasztaltam, hogy milyen a pszichológia oktatás. Sokan lebölcsészezik, leláblogatózzák ezt a szakot Pesten. Egyrészt a bölcsész az félig igaz. De csak félig! Pesten, lehet, hogy több, mint fél. Itt Zürichben inkább kevesebb, mint több. Ha Pesten tanulnék, azt mondanák, hogy Ja, ja, az egy láblógatós szak (mert hogy nemcsak mondanák, de mondtak is már...). Itt megkérdezik tőlem más szakon tanuló diákok, hogy mi a fő (major, Hauptfach) szakom, és megmondom, akkor csak néznek és azt mondják: Az kemény, kitartast pajtás!
Hogy a keménységet fokozzam, akkor írok még valami érdekeset és vérfagyasztót (egy magyar diák számára mindenképp az): itt Svájcban az a rendszer, hogy egy tantárgyból egyszer lehet vizsgát ismételni (egy vizsgaidőszakon belül nincs több időpont, csak egy, legközelebb fél/egy év múlva). Ha egy tárgyból másodszor is bukik az ember, akkor kizárják az adott szakból, egész Svájcban nem tanulhatja már sehol. Kereshet mást, ami érdekli annyira, hogy ne bukjon meg.
Bezzeg, otthon mi van? Egy vizsgaidőszakban min. 3-4 vizsgaidőpont, egy félévben egy tárgyból lehet kétszer bukni. Ha nincs meg, megismétli ugyanzet addig, amig nem bukdácsol át. Hehh! Nemhogy kirugnák és kizárnák, hanem addig nyomják le a torkán, amig le nem nyeli.
Szóval be vagyok szarva rendesen. Néhány zh meg vizsga az elso 1-2 félévben, de az igazi továbbjutás az évvégi (2 szemeszter) két szigorlat (3-3 tárgy). Enélkül senki nem jut tovább a második évbe, mert ott már mindennek az előfeltétele ez a két szigorlat. Általában kevesebb, mint a fele megy át. Ugyan a tanév még csak négy hete kezdődött, de az én gatyám már tele van :-(
Pszichóból most egy évig olyanokat tanulunk, hogy: Sozialpsychologie, Biopsychologie, Statistik, Wahrnehmung, Motivation, Entwicklungspsychologie, Forschungsmethoden.
A fentiek mind előadások. Több előadoterem is le van nekünk foglalva, mert vagyunk vagy 600-an (első évesek, évismétlők, kisszakosok (Nebenfach). A nagyobbikban ad elő a prof, a többiben videon vetitik. Még nem voltam a videos teremben, nem tudom, milyen. Biztos zajos, nekem nem lenne jó.
Van még egy tárgyunk, egy kiscsoportos (kb 30 fő): IPS, Interaktives Proseminar. Ez egy olyan gyakorlat, szeminarium, aminek nem a pszichológiához van köze, hanem praktikus tanácsokkal látják el az első éveseket: tanulási módszer, irodalom keresés, kutatás, feldolgozas, álláskeresés, szakszövetségek, stb... A második szemeszterben ezt egy előadássorozat követi, ahol minden héten a pszichológiának egy adott területét mutatják be nekünk. Rettentően hasznosnak találom ezt a modult, jó lenne, ha itthon is beveztnék.
Filmesztétika (Filmwissenschaft=filmtudomány) a másik, kisebbik szakom. A pszichológia 120 kredites és a 180 kreditnyi Bsc-hez kell még 60 kredit. Ehhez vagy egy nagyobb kisebb szakpárt kell választani (60 kredit), vagy kettő kicsit (30-30 kredit). A filmesztétikát vettem fel, mert érdekel. Szeretem a filmeket, nem tudom megunni, hogy nézzem őket (majd most talán... :-D), érdekel, mi van háttérben, mi a történelme, mit és hogyan kell nézni rajta, mit és hogyan kell, lehet értelmezni, miből lesz és hogyan, stb...
Meg kell mondjam, nagyon érdekes. Ebben a félévben filmanalízis 1 (három félév van összesen filmanalízisből) és filmtörténelem 1 (ebből is három félév van. ezeken kívül van még filmteória és mindenféle kisebb szeminárium, workshop). Mindkét tárgy négytanórás óra, mert az óra második felében filmet nézünk. A tanóra alatt is megnézünk több filmrészletet és elemezzük kisebb csoportokban, adott tananyagnak megfelelő témában. El kell mennünk egyszer valamilyen filmes summer schoolba, és gyakorlaton is részt kell majd vennünk.
Izgalmas nagyon minden, de a némettel nagyon kemény. Szerencsére van néhány tankönyv, ami angol (ebben csak az a gáz, hogy ettől még az előadás és a vizsga is német nyelvű). Néha a magyar szakirodalomnál is nagyon kell koncentrálni az embernek, hogy felfogja, mit akarnak közölni, nemhogy német nyelven! Múlt héten pl. az egyik tankönyvből hat óra alatt dolgoztam fel 10 oldalt :-o Kurvára le fogok maradni, ha nem gyorsul fel ez a tempó (persze, már most le vagyok maradva a tananyag folyamatos feldolgozásával). Több tárgyból a vizsgán kérdezett anyag csak és kizárólag az előadáson elhangzott dolgok és a fóliák, hiába van tankonyv is megadva, azt lehet kiegészítő irodalomként forgatni.. A tankönyvek nagyon drágák, kb 80-110 CHF (10-16000 Ft) között mozognak. Használtak sem sokkal olcsóbbak, vagy régi kiadás, vagy mire odajutnál, hogy megvedd, már elkelt (pl később olvastad az e-mailt, valaki hamarabb, válaszolt , lestoppolta és már el is kelt).
Még nem ismerkedtem meg teljesen az egész épülettel (persze ilyen nincs, mert nagyon sok épület van). Most összesen 5 különböző épületben vannak óráink. Az egyik óránk pl. abban a díszelőadóteremben van, ahol Churchill tartott beszédet az Európai Unióról 1946. szeptember 19-én.
A tanárok jók, persze előfordul olyan, ami nehezen érteteő, vagy nagyon elkalandozik, ugrál a témában és nehéz kibogarászni a lényeget.
Késő van, hajnali egy múlt, és mennem kéne aludni. Holnap korán kelek és még sokat kéne tanulni a keddi német zh-ra (felvettem két német nyelvórát is :-), most kéne tudnom az összes létező német rendhagyó igét, még a német lakótársunk sem ismert néhányat közülük!, van vagy 200 db).
Ha valaki tudná, mit jelent a "klimmen" német ige, kérem írja meg, mert én nem találtam meg.
Jó éjt!
Felvettek a Zürichi Egyetemre, pszichológia-filmesztétika szakokra. Hála a millió ügyintézésnek, a sikeres magyarországi felvételinek (ELTE) és a sikeres német speckó egyetemi nyelvvizsgának.
Természetesen az, hogy átmegy az ember ezen a nyelvvizsgán, még ha jó ereménnyel is, nem jelenti azt, hogy megkönnyebbülhet, hogy jajj de jó, akkor ő most már hivatalosan is érteni fogja az előadásokat, a szakirodalmat.
Amit tanulunk az rohadt érdekes. Az utóbbi pár évben voltak, akik lebeszélni, mások bíztatni próbáltak. Örülök (eddigiek alapján legalábbis, nálam nem létezik olyan, hogy tuti-tuti bizti), hogy megtartottam a vágyaimat és már nem csak tervezek, de a terv végrehajtásán dolgozhatok, hogy olyat csinálhatok végre, amit szeretnék, amire vágytam, ami érdekelt, amire kíváncsi vagyok. Már nem egyszer fordult elő velem az, hogy ülök az előadáson, ámulva hallgatok, mert annyira érdekes és izgalmas és elmosolyodok, mert úgy érzem abban a pillanatban, hogy most nagyon bodog vagyok!
Otthon (Mo.-on) nem tudom, mert nem tapasztaltam, hogy milyen a pszichológia oktatás. Sokan lebölcsészezik, leláblogatózzák ezt a szakot Pesten. Egyrészt a bölcsész az félig igaz. De csak félig! Pesten, lehet, hogy több, mint fél. Itt Zürichben inkább kevesebb, mint több. Ha Pesten tanulnék, azt mondanák, hogy Ja, ja, az egy láblógatós szak (mert hogy nemcsak mondanák, de mondtak is már...). Itt megkérdezik tőlem más szakon tanuló diákok, hogy mi a fő (major, Hauptfach) szakom, és megmondom, akkor csak néznek és azt mondják: Az kemény, kitartast pajtás!
Hogy a keménységet fokozzam, akkor írok még valami érdekeset és vérfagyasztót (egy magyar diák számára mindenképp az): itt Svájcban az a rendszer, hogy egy tantárgyból egyszer lehet vizsgát ismételni (egy vizsgaidőszakon belül nincs több időpont, csak egy, legközelebb fél/egy év múlva). Ha egy tárgyból másodszor is bukik az ember, akkor kizárják az adott szakból, egész Svájcban nem tanulhatja már sehol. Kereshet mást, ami érdekli annyira, hogy ne bukjon meg.
Bezzeg, otthon mi van? Egy vizsgaidőszakban min. 3-4 vizsgaidőpont, egy félévben egy tárgyból lehet kétszer bukni. Ha nincs meg, megismétli ugyanzet addig, amig nem bukdácsol át. Hehh! Nemhogy kirugnák és kizárnák, hanem addig nyomják le a torkán, amig le nem nyeli.
Szóval be vagyok szarva rendesen. Néhány zh meg vizsga az elso 1-2 félévben, de az igazi továbbjutás az évvégi (2 szemeszter) két szigorlat (3-3 tárgy). Enélkül senki nem jut tovább a második évbe, mert ott már mindennek az előfeltétele ez a két szigorlat. Általában kevesebb, mint a fele megy át. Ugyan a tanév még csak négy hete kezdődött, de az én gatyám már tele van :-(
Pszichóból most egy évig olyanokat tanulunk, hogy: Sozialpsychologie, Biopsychologie, Statistik, Wahrnehmung, Motivation, Entwicklungspsychologie, Forschungsmethoden.
A fentiek mind előadások. Több előadoterem is le van nekünk foglalva, mert vagyunk vagy 600-an (első évesek, évismétlők, kisszakosok (Nebenfach). A nagyobbikban ad elő a prof, a többiben videon vetitik. Még nem voltam a videos teremben, nem tudom, milyen. Biztos zajos, nekem nem lenne jó.
Van még egy tárgyunk, egy kiscsoportos (kb 30 fő): IPS, Interaktives Proseminar. Ez egy olyan gyakorlat, szeminarium, aminek nem a pszichológiához van köze, hanem praktikus tanácsokkal látják el az első éveseket: tanulási módszer, irodalom keresés, kutatás, feldolgozas, álláskeresés, szakszövetségek, stb... A második szemeszterben ezt egy előadássorozat követi, ahol minden héten a pszichológiának egy adott területét mutatják be nekünk. Rettentően hasznosnak találom ezt a modult, jó lenne, ha itthon is beveztnék.
Filmesztétika (Filmwissenschaft=filmtudomány) a másik, kisebbik szakom. A pszichológia 120 kredites és a 180 kreditnyi Bsc-hez kell még 60 kredit. Ehhez vagy egy nagyobb kisebb szakpárt kell választani (60 kredit), vagy kettő kicsit (30-30 kredit). A filmesztétikát vettem fel, mert érdekel. Szeretem a filmeket, nem tudom megunni, hogy nézzem őket (majd most talán... :-D), érdekel, mi van háttérben, mi a történelme, mit és hogyan kell nézni rajta, mit és hogyan kell, lehet értelmezni, miből lesz és hogyan, stb...
Meg kell mondjam, nagyon érdekes. Ebben a félévben filmanalízis 1 (három félév van összesen filmanalízisből) és filmtörténelem 1 (ebből is három félév van. ezeken kívül van még filmteória és mindenféle kisebb szeminárium, workshop). Mindkét tárgy négytanórás óra, mert az óra második felében filmet nézünk. A tanóra alatt is megnézünk több filmrészletet és elemezzük kisebb csoportokban, adott tananyagnak megfelelő témában. El kell mennünk egyszer valamilyen filmes summer schoolba, és gyakorlaton is részt kell majd vennünk.
Izgalmas nagyon minden, de a némettel nagyon kemény. Szerencsére van néhány tankönyv, ami angol (ebben csak az a gáz, hogy ettől még az előadás és a vizsga is német nyelvű). Néha a magyar szakirodalomnál is nagyon kell koncentrálni az embernek, hogy felfogja, mit akarnak közölni, nemhogy német nyelven! Múlt héten pl. az egyik tankönyvből hat óra alatt dolgoztam fel 10 oldalt :-o Kurvára le fogok maradni, ha nem gyorsul fel ez a tempó (persze, már most le vagyok maradva a tananyag folyamatos feldolgozásával). Több tárgyból a vizsgán kérdezett anyag csak és kizárólag az előadáson elhangzott dolgok és a fóliák, hiába van tankonyv is megadva, azt lehet kiegészítő irodalomként forgatni.. A tankönyvek nagyon drágák, kb 80-110 CHF (10-16000 Ft) között mozognak. Használtak sem sokkal olcsóbbak, vagy régi kiadás, vagy mire odajutnál, hogy megvedd, már elkelt (pl később olvastad az e-mailt, valaki hamarabb, válaszolt , lestoppolta és már el is kelt).
Még nem ismerkedtem meg teljesen az egész épülettel (persze ilyen nincs, mert nagyon sok épület van). Most összesen 5 különböző épületben vannak óráink. Az egyik óránk pl. abban a díszelőadóteremben van, ahol Churchill tartott beszédet az Európai Unióról 1946. szeptember 19-én.
A tanárok jók, persze előfordul olyan, ami nehezen érteteő, vagy nagyon elkalandozik, ugrál a témában és nehéz kibogarászni a lényeget.
Késő van, hajnali egy múlt, és mennem kéne aludni. Holnap korán kelek és még sokat kéne tanulni a keddi német zh-ra (felvettem két német nyelvórát is :-), most kéne tudnom az összes létező német rendhagyó igét, még a német lakótársunk sem ismert néhányat közülük!, van vagy 200 db).
Ha valaki tudná, mit jelent a "klimmen" német ige, kérem írja meg, mert én nem találtam meg.
Jó éjt!
Friday 12 September 2008
Oxford Summer School 2008
Oxford SS 2008
Végre vége van az augsztusnak, ami elég kemény hónap volt.
Kezdődött az Oxfordi Summer School-al, ami eleve egy vizsgával indított az egész éves anyagból. Nagyon be voltam tojva, hogy mi lesz. Egy dolog, hogy beküldöm havonta a házit, de hát ahhoz ott áll a szótár, mindenféle irodalom, szóval van, ami segít. De itt? Mi van ha nem értem, mit kérdeznek, mert van benne szó, amiről fogalmam sincs, most mit jelent? Mi van ha nem jutnak eszembe angolul szavak, stb...? Tanultam mint a kis güzü előtte két hétig. Na, itt volt a porszem a gépezetbe elásva: két hétig? Meg vagyok őrülve? Hiszen sokkal de sokkal több idő állt rendelkezésemre... Midnegy, ezt nem szeretném és azt hiszem nem is szükséges tovább részletezni. Minden esetre az adrenalin-szint megvolt a vizsga előtt, ezt még megdobtuk egy kis kávéval és Red Bullal, hogy teljes legyen a kép.
Megírtuk a vizsgát szombat délután, és végre mindenki felengedhetett. Nagy megynitó vacsi, mindenki boldog, hogy túl van a kínzáson, ismerkedjünk.
vacsi
Arra számítottam, hogy majd egy konzervatív, komoly, visszafogott társasággal lesz dolgom. Egyrészt sok az angol, másrészt egy nemzetközi, elsősorban 30 feletti emberekből álló csapat., harmadrészt: ez itt info kérem szépen, kocka [] Ezektől sok mulatságot nem várhatok... (Félreértés ne essék, én imádom az informatikusokat (eddigi kevés pár pasim is mind infos volt) a gondolkodásmódjuk és a fáradt humor miatt, de nekem néha másra is szükségem van, kevesebb komolyságra, agy kikapcsolására...) Itt jött a meglepi: ilyen jól, mint ezen egy hét alatt, már nagyon rég nem éreztem magam! Isteni volt! Megvoltak a komoly témák, a lazítósak, a hülyéskedések, az izgalmasak, stb... Életre szóló élményben volt részünk! És amit nagyon bírok, ami nagyon vicces volt még: 30-34 éves, komoly beosztású pasik képesek úgy viselkedni, mint az öt éves kis gyerekek :-D Hát, ez marha jó! :-D :-D Csajok is jók voltak: igazi 40 éves afrikaiB ig Mamma, és milyen mulatságos! Hát, ez is fantasztikus! ki godolta volna :-D
Ger and Miguel
Miguel, egy jelenség :-D
A napirend a következőkből állt: reggeli, előadás, group assignment (naponta meg kellett oldanunk és leadnunk egy feladatsort, melyet 4-5 fős csoportokban hajtottunk végre), ebéd, értékelő előadás, group assignment. Mindez reggel 8-tol delutan 17:30-ig.
dolgozunk a feladatokon, AdnamsB
Eddigre minden bezár. Az időjárás, mondanom sem kell tán, esős volt végig. Az elmenetel napján sütött csak ki a nap, hogy a fene egye meg! :-( így aztán, a feladatsor leadása után mindenki elment szobára egy kis levegőt venni, aztán gyülekeztünk vacsira, hogy keressünk egy helyet. Az esték elég viccesek voltak: vacsi valahol egy pubban vagy indiai étteremben, aztán sör, sör, sör. Elég hamar bezárnak a pubok, így amíg bírtuk és élveztük egymás társaságát, vándoroltunk az egyik bezárt helyről a másikba, egy-egy órát töltve mindegyik helyen. Nem könnyű ugyanis olyan pubot találni, ami sokaig (eg. 24-ig, vagy hajnali 1-2ig) nyitva tart. Volt egy 4 fős magja a kis vándorcsapatunknak, akik a végletekig bírtuk: egy angol, egy ír, egy kanadai és szerény magyar személyem. Még elismerést is kaptam ír haveromtól! Márpedig ha egy ír ilyet mond, az már nagy dolog egy magyar számára! (Vagy a magyarok is olyan jól bírják az alkoholt, mint az írek? Nem tudom, írja meg valaki, legyen szíves, aki járatos ebben). Az angol ale nem igazán jött be nekem. Elég gyenge. A Guinness annál inkább. Eddig az ír és a belga sörök jönnek be. A csehet még nem tapasztaltam meg. Ha valaki tervez kirándulást Prágába, szóljon! Már régót szeretném megnézni a várost és kiváló alkalom a cseh sörök végigkóstolására. Ha meg Franciaországba vagy Portugáliába tervezi valaki, akkor is, mert azt is szeretném, meg a borokat! :-)
pubbing (Ger, Seb and Dave)
Jól ki voltunk fáradva, alig aludtunk, sokat tanulunk, dolgoztunk és ittunk, nevettünk. Sikerült megtartanom magam "legénynek" egy héten keresztül nappal is :-) Huhh...
Tanárok nagyon jók voltak. Bob igazi infos, nagyon mulatságos és a lelkét is beleadja ebbe a kurzsuba. Ennek meg is látszik az eredménye. Graham, az SS tutorunk is kitett magáért a SS-ban. A csoportos feladatmegoldások idejében mind a ketten folyamatosan járták körbe a termeket, hogy válaszoljanak a kérdéseinkre, magyarázzanak. Órákon kívül, szünetben is rendelkezésre álltak, hogy a homályos felhőket segítsenek eltakarítani, ha valami nem volt tiszta. És csodák csodája: sikeresen :-) Szívesen csinálnám ezt a kurzust ilyen intenzív szinetn egész éven kersztül.
ilyen fársztó volt
Az időbeosztás és a fránya időjárás miatt sajnos nem volt lehetőségem megnézni a várost. Csak éjszaka, hazafelé menet a kollégiumba. :-) Megbeszéltük, hogy jövő nyáron maradunk még pár napot és "Hello, Tourist!"-ot játszunk.
Imádom az infot, imádom Oxford University-t a kurzus-lehetőségért, imádom az évfolyamom!
Meet next Year in SS09!
Oxford Summer School Rocks!
Kezdődött az Oxfordi Summer School-al, ami eleve egy vizsgával indított az egész éves anyagból. Nagyon be voltam tojva, hogy mi lesz. Egy dolog, hogy beküldöm havonta a házit, de hát ahhoz ott áll a szótár, mindenféle irodalom, szóval van, ami segít. De itt? Mi van ha nem értem, mit kérdeznek, mert van benne szó, amiről fogalmam sincs, most mit jelent? Mi van ha nem jutnak eszembe angolul szavak, stb...? Tanultam mint a kis güzü előtte két hétig. Na, itt volt a porszem a gépezetbe elásva: két hétig? Meg vagyok őrülve? Hiszen sokkal de sokkal több idő állt rendelkezésemre... Midnegy, ezt nem szeretném és azt hiszem nem is szükséges tovább részletezni. Minden esetre az adrenalin-szint megvolt a vizsga előtt, ezt még megdobtuk egy kis kávéval és Red Bullal, hogy teljes legyen a kép.
Megírtuk a vizsgát szombat délután, és végre mindenki felengedhetett. Nagy megynitó vacsi, mindenki boldog, hogy túl van a kínzáson, ismerkedjünk.
vacsi
Arra számítottam, hogy majd egy konzervatív, komoly, visszafogott társasággal lesz dolgom. Egyrészt sok az angol, másrészt egy nemzetközi, elsősorban 30 feletti emberekből álló csapat., harmadrészt: ez itt info kérem szépen, kocka [] Ezektől sok mulatságot nem várhatok... (Félreértés ne essék, én imádom az informatikusokat (eddigi kevés pár pasim is mind infos volt) a gondolkodásmódjuk és a fáradt humor miatt, de nekem néha másra is szükségem van, kevesebb komolyságra, agy kikapcsolására...) Itt jött a meglepi: ilyen jól, mint ezen egy hét alatt, már nagyon rég nem éreztem magam! Isteni volt! Megvoltak a komoly témák, a lazítósak, a hülyéskedések, az izgalmasak, stb... Életre szóló élményben volt részünk! És amit nagyon bírok, ami nagyon vicces volt még: 30-34 éves, komoly beosztású pasik képesek úgy viselkedni, mint az öt éves kis gyerekek :-D Hát, ez marha jó! :-D :-D Csajok is jók voltak: igazi 40 éves afrikaiB ig Mamma, és milyen mulatságos! Hát, ez is fantasztikus! ki godolta volna :-D
Ger and Miguel
Miguel, egy jelenség :-D
dolgozunk a feladatokon, AdnamsB
pubbing (Ger, Seb and Dave)Tanárok nagyon jók voltak. Bob igazi infos, nagyon mulatságos és a lelkét is beleadja ebbe a kurzsuba. Ennek meg is látszik az eredménye. Graham, az SS tutorunk is kitett magáért a SS-ban. A csoportos feladatmegoldások idejében mind a ketten folyamatosan járták körbe a termeket, hogy válaszoljanak a kérdéseinkre, magyarázzanak. Órákon kívül, szünetben is rendelkezésre álltak, hogy a homályos felhőket segítsenek eltakarítani, ha valami nem volt tiszta. És csodák csodája: sikeresen :-) Szívesen csinálnám ezt a kurzust ilyen intenzív szinetn egész éven kersztül.
ilyen fársztó voltImádom az infot, imádom Oxford University-t a kurzus-lehetőségért, imádom az évfolyamom!
Meet next Year in SS09!
Oxford Summer School Rocks!
Tuesday 1 July 2008
EM2008, Zooh!
Veszek gyorsan egy kis levegőt és megpróbálom röviden leírni az elmúlt időben történ legérdekesebb eseményeket.
Egyrészt úgy néz ki, hogy a dolgok haladnak, mindeddig az általam elképzelt sodrásban és egyre közelednek a célhoz. Isten engem úgy segéljen...
Másrészt a csuklómon képződő képződmény képződik. Jól kiképezzük, vagyis eddig képeztük, most elkezdjük butítani. Hátha meggondolja magát. Ha nem, beavatkozunk.
Hogy valami mások számára érthető dolgot is írjak, álljon alább:
1. EM2008
Végre Vége!! Juhúúúú.... Tovább már nem bírtam volna.
Szerencsére az elődöntőkbe továbbjutott egy számomra semleges csapat, akiknek végül szurkolhattam , így nem veszett el az EB utolsó hete. Éljenek a spanyolok! Fantasztikusan jól játszottak, megérdemelték.
Felmerül néha ilyenkor a kérdés, hogy a nők miért néznek focit? Kiegészítőnek egy másik kérdés: hogyan élje túl a nő az EB/VB-t? Vagy döglik vagy alkalmazkodik és megtalálja a számára is érdekes és motiváló tényezőket az esték túléléséhez. Egy hónap azért hosszú idő egy olyan pasi oldalán, aki munkából hazajőve a focit lesi, aztán beesik az ágyba durmolni. És persze a beszélgetések legnagyobb részét is a foci teszi ki ilyenkor.
Nos az egyik nagy előnyünk itt Zürichben (amellett hogy a pasi szerencsére csak ez EB/VB-t nézi), hogy Svájc az egyik főszervező. Teljesen biztonságos körülmények között lehet szemlélni a rajongó táborokat, az érdekességeket, az egész őrületet, ami fantasztikus volt! Szó szerint egy külön rövidtávú turistalátványosság, ráadásul 10 percre gyalog a lakóháztól.
A másik (főleg, ha a nőnemű lény előtte sose nézett focit), hogy mindenféle szempontok alapján ki kell választani egy-két kedvenc csapatot, akikért érdemes szurkolni és belelkesedni. Ehhez egyrészt kell az, hogy tudjanak jól játszani, másrészt, hogy legyenek jó pasik közöttük. Sajnos nem volt túl nagy választék a jó pasikból a jatékosok között, és egyéb szempontok alapján már alapból kiesett néhány csapat a választékból. Maradt Portugália Nuno Gomezzel; Hollandok, mert kurva jól játszottak a csoportmeccseken és elsőre lesöpörték az olaszokat a halálcsoportban. Valamint a végén maradtak a spanyolok Iker Casillasszal. Mmmm... :-P A hollandok kapusa se semmi! Jo magas (majdnem 2m), és nagyon jó kapus!! A németeket nagyon nem csíptem, de sajnáltam a vereségüket, olyan csalódottak voltak :-( Na meg főleg Ballack. Szegény, mindig a 2. marad. Metzeldert pedig azért írom ide, mert ő volt az egyetlen szakállas. Hehe :-) Szerintem így szakállasan jobban néz ki.
Az alábbi képre/albumra kattintva a zürichi FanZone-ban és a körül készült képeket lehet megtekinteni:
Egyrészt úgy néz ki, hogy a dolgok haladnak, mindeddig az általam elképzelt sodrásban és egyre közelednek a célhoz. Isten engem úgy segéljen...
Másrészt a csuklómon képződő képződmény képződik. Jól kiképezzük, vagyis eddig képeztük, most elkezdjük butítani. Hátha meggondolja magát. Ha nem, beavatkozunk.
Hogy valami mások számára érthető dolgot is írjak, álljon alább:
1. EM2008
Végre Vége!! Juhúúúú.... Tovább már nem bírtam volna.
Szerencsére az elődöntőkbe továbbjutott egy számomra semleges csapat, akiknek végül szurkolhattam , így nem veszett el az EB utolsó hete. Éljenek a spanyolok! Fantasztikusan jól játszottak, megérdemelték.
Felmerül néha ilyenkor a kérdés, hogy a nők miért néznek focit? Kiegészítőnek egy másik kérdés: hogyan élje túl a nő az EB/VB-t? Vagy döglik vagy alkalmazkodik és megtalálja a számára is érdekes és motiváló tényezőket az esték túléléséhez. Egy hónap azért hosszú idő egy olyan pasi oldalán, aki munkából hazajőve a focit lesi, aztán beesik az ágyba durmolni. És persze a beszélgetések legnagyobb részét is a foci teszi ki ilyenkor.
Nos az egyik nagy előnyünk itt Zürichben (amellett hogy a pasi szerencsére csak ez EB/VB-t nézi), hogy Svájc az egyik főszervező. Teljesen biztonságos körülmények között lehet szemlélni a rajongó táborokat, az érdekességeket, az egész őrületet, ami fantasztikus volt! Szó szerint egy külön rövidtávú turistalátványosság, ráadásul 10 percre gyalog a lakóháztól.
A másik (főleg, ha a nőnemű lény előtte sose nézett focit), hogy mindenféle szempontok alapján ki kell választani egy-két kedvenc csapatot, akikért érdemes szurkolni és belelkesedni. Ehhez egyrészt kell az, hogy tudjanak jól játszani, másrészt, hogy legyenek jó pasik közöttük. Sajnos nem volt túl nagy választék a jó pasikból a jatékosok között, és egyéb szempontok alapján már alapból kiesett néhány csapat a választékból. Maradt Portugália Nuno Gomezzel; Hollandok, mert kurva jól játszottak a csoportmeccseken és elsőre lesöpörték az olaszokat a halálcsoportban. Valamint a végén maradtak a spanyolok Iker Casillasszal. Mmmm... :-P A hollandok kapusa se semmi! Jo magas (majdnem 2m), és nagyon jó kapus!! A németeket nagyon nem csíptem, de sajnáltam a vereségüket, olyan csalódottak voltak :-( Na meg főleg Ballack. Szegény, mindig a 2. marad. Metzeldert pedig azért írom ide, mert ő volt az egyetlen szakállas. Hehe :-) Szerintem így szakállasan jobban néz ki.
Az alábbi képre/albumra kattintva a zürichi FanZone-ban és a körül készült képeket lehet megtekinteni:
 |
| EM2008 - Zürich, CH |
De most végre vége, és lehet tovább haladni az élet dolgaival.
2. Zooh!
Hogy valamennyire kapcsolódjon ez a bekezdés az előzőhöz, azzal kezdem, amikor már mentünk hazafelé. Ugyanis gyalog mentünk a Dolder nevű domb felé, ami kb 15-20 perc gyalog. Ott felszálltunk egy fogaskerekűre és otthon is voltunk. Hogy ez hogyan kapcsolódik az előző bekezdéshez? Nos, amint elindultunk, észrevettem egy hatalmas monolitot. Majmok nem ugráltak körülötte. :-) De rá volt írva, hogy "Ime, itt a FIFA központja". Kicsit jobban körbenéztünk és láttuk a háttérben meghúzódó hosszú zászlósort a világ különböző színeiben lobogni. Voltak még ott focipályák is és egy Sporthochschule.
Mielőtt ez a felismerés ért volna minket bejártuk az állatkertet. Pozitívan csalódtam. Ugyanis a kert hatalmas volt, sok-sok természetes növényzettel be- és körbenőve, sok-sok különféle állattal. Hogy a gyerekeknek a normális állatok mellett meglegyen a napi giccsparádéjuk, helyenként mű tevék lettek elhelyezve különböző őrületes mázolmányokban. Pont olyan, mint anno a budapesti "tehénparádé"-kiállítás városszerte.
Van az állatkertnek egy nagy "melléképülete", valójában egy hatalmas melegház. Itt lett kialakítva 2003-ban egy madagaszkári Masoala esőerdő-imitáció valódi növényekkel és állatokkal természetesen, vízeséssel, közel 100%-os páratartalommal és 36C fokkal. Fantasztikus volt. Ezt követte egy aprócska múzeum Madagaszkárról, amibe mindenféle érdekességet belesűrítettek. Van egy nagyon vicces játszótér az esőerdő és az állatkert közötti úton. Jó taktika arra, hogy a gyerekek megbarátkozzanak az ízeltlábúakkal és a pókokkal, ugyanis a kreatív alkotók szitakötő, pók és hangya-szerű mászókákat terveztek oda fából.
Az alább képre/albumra kattintva az állatkertben készült néhány fotót lehet megtekinteni:
 |
| Zooh! Zürich |
Sikerült egy szemvillanásnyi videót is készítenem. Pont időben értünk oda az akváriumhoz a Piranha-etetéshez. Újszülött patkányokat kaptak, mert azokat meg tudják úgy enni, hogy ne mocskolja az akváriumot, amit bajos lenne gyakran tisztítani (vagyis ezért nem kapnak halat, hanem más emlőst). Szinte pillanatok alatt felzabáltak őket a "halacskák". Állítólag embert csak akkor esznek, ha nyílt vérző sebbel esnének bele a raj közepébe/közelébe. Hasonlít a cápához, csak gyorsabb.
Thursday 12 June 2008
Tuesday 10 June 2008
EURO2008
Nagy EB lázban ég most a város már péntek délután óta. Este hattól borul a villamosmenetrend is. A Bellevue és a Bürkliplatz között csak a 9-es villamost engedik át. Centralig pedig teljesen le van zárva a Limmatquai. Végig ivós-kajás sátrak sorakoznak a Fanmeilen-en. A Zürichsee mellett építették ki a FanZone-t, ahol több hatalmas HD TV-n vetítik a meccseket. Az egyik hatalmas kivetítőt lehet ülve a tribune-on nézni. Ide 15-20,- CHF (2300-3000,- HUF) a jegy. Másik nagy kivetítőt lehet ingyen, állva nézni (már ha ellát odáig az ember az előtte tornyosulóktól), valamint egy másik hatalmas screen a Zürichi tóra lett telepítve. Ezt egy sörsátorból lehet nézni, ami szintén a tóra lett kiépítve. Ha elég éles sasszemekkel van ellátva az ember fia, akkor a Quaibrücke-ről is lehet ezt a screent nézni.
Képek az alábbi albumban (kattints a képre):
Már pénteken elkezdődött a buli. Estefelé erre mentünk haza (általában is errefelé szoktunk hazamenni). Ismerős dalt és hangot halottam. Meresztettem a szemem a kivetítőre, aztán közelebb mentünk a FanZone területére. Ekkor láttam, hogy Mel C, ex-Spice girl koncertezik élőben, a nagy kivetítő elött. Klassz volt, ingyen koncert tulajdonképpen. :-)
Másnap természetesen lementünk, hátha meg tudjuk nézni a rajongók között a nyitómeccset, de a nyaknyújtogatás hamar kedvünket szegte, úgyhogy otthon néztük meg a második félidőt. Szegény svájciak amúgy sem a legjobbak, de hát ekkora pechet. Alex Frei, a csapatkapitány, a csapat góllövője hamar lesérül. Olyannyira, hogy ezen az EBn biztosan nem fog játszani többet. Nagy súy volt a vállán, mivel ő a válogatott legjobb játékosa. Most aztán tuti bukta Svájc a bajnokságot (persze sokat úgysem jósoltunk volna nekik). Ráadásul már hónapok óta ott virít minden szopnzor plakátján mindenféle reklámokon. Erre a nyitómeccsen lesérül. Nemhiába záporoztak a könnyei a fickónak.
A potrugál-török meccsre vettünk jegyet a tribune-ra. Na, hát innen már sokkal jobb volt nézni a játékot. Sajnos a kommentárból nem sokat lehetett hallani (egyébként is svájci német, de így is több, mint a semmi, még ha csak a felét is érti az ember), annál inkább a portugál és török rajongók kántálását. Ilyen körülmények között az embernek is több kedve van focit nézni. Hogy fokozzam az élvezhetőségét a meccsnézésnek (általában nem vagyok egy nagy foci rajongó, de ha jól játszanak, azt izgalmas nézni), igyekeztem a játékosokat is szemügyre venni. Ki is szemeltem magamnak egy kedvencet a portugálok közül, Hihi... :-)
Vasárnap kimaradtam a tv nézésből. A konyhában eltöltött munka, amit a "Chicken Tikka Masala" nevű indiai finomságba öltem, lekötötte minden izgalmi energiámat. Megérte. Ennek örömére másnap Indian Chicken Curry került ki a kezeim közül. Mindkettő jóval fűszeresebbre sikerült, mint ahogyan azt Angliában megszoktam. De hát ott arra is rászoktatják az embert, hogy olyat is megegyen, aminek semmi íze nincs.
Tegnap nagy nap volt. Mindkét meccs meglepetést okozott számomra. Már kora délután sok-sok színesbe öltözött embert láttam mászkálni a város központjában, aztán egy idő után eljutott az agyamig, hogy ezek román rajongók. Ráadásul a francia-román meccset a zürichi Letzigrund stadionban játszották. Nos, khm... Azért én többet vártam a franciáktól. Vagy a románok voltak túl agresszívak (szerintem egy kissé agresszívan játszottak), vagy a franciák vannak leáldozóban? :-o Vagy: én nem vagyok képben a focit illetőn. (az utóbbi biztosan igaz, a kérdés csak az, hogy mennyire?). Én minden esetre 2-0-t vártam a franciák javára. Mondjuk már alapból nem értem, hogy sikerült ezt a csoportot kisorsolni. Mindegy :-o
A holland-olasz meccs kurva jó volt. (Már elnézést, de utoljára a '98-as VB döntőt élveztem ennyire). Igazán izgalmas játék, pörgős, a játékosok úgy szedték a lábaikat, hogy az hihetetlen. A hollandok rendkívül lelkesek voltak. Főleg miután a bíró megadta az első, lesből rúgott gól. (Kíváncsi vagyok, hány biztonsági ember vigyáz rá, nehogy az olaszok darabokra szedjék emiatt :-D). Számomra, mint laikus, igazán klassz játék volt.
Hazafelé menet jól lehetett látni, hogyan lógatják az olaszok az orrukat. :-( Hogy mi volt a helyzet a FanZone környékén azt már csak később csekkoltuk le, mivel a meccset máshol néztük. A Bürkliplatz, Quaibrücke környékén hemzsegtek a forgalmi irányítók (annak az egy darab 9-es villamosnak), a rendőrök valamint a rajongók. A Bellevue-nél, a FanZone bejárata előtt a franciák örömtáncot jártak. Volt ott egy másik zenélő csapat is, főként sárga és zöld szinekben pompáztak. Ők nem tudom kicsodák (Bacteria volt a pólójukra nyomva egy kérdőjel kíséretében), de jó ritmusos zenét játszottak.
A FanZone körül és azon belül esténként általában hatalmas tömeg sörösdobozokból és üvegekből álló szeméttenger terül el. Mielőtt bárkit beengednének a FanZone területére áttapizzák az embert. Sem esernyőt, sem italt, vagy italos palackot, dobozt, üveget, sem táskát (mág a nőit sem, hacsak nem falatnyi méretű) nem lehet bevinni. Igy aztán a bejárat előtt eldobják ezeket. A baj az, hogy a tömeg és a sor hatalmas, senki nem kezd el kukát keresni. Szombaton pl. kb. 10 cm-re a lábamtől folyt a sör egy eldobott, félig telt Feldschlösschen üvegből, amitől utána odatapadt az ember talpa a betonhoz :-D Bent csak Carlsberg sört lehet kapni EURO2008 mintás masszív műanyag "pohárban" (4dl) és McDonald's kaját. (Ők is az esemény főszponzorai). Az egészben ami jó az az, hogy nappalra kitakarítják az összes szemetet. Hétfő délután szép tiszta volt a környék.
Egyébként már hónapok óta készülnek itt az EB-re a rendező országok. Zürichben a villamosok felén ilyen témájú reklámokat nyomtak. A villamosok is tele voltak különböző vállalatok EBs lenyomataival. Volt pl. Carlsberg-es villamos. Az egész zöld kívül-belül mindenféle focis és Carlsberges szöveggel, de volt a Swiss Air-nek, Credit Suisse-nek, stb... is ilyen egész villamosnyi reklám"projektje". A Swiss Air-es villamoson pl. igazi repülőgép ülések is voltak itt-ott. Igy aztán szinte minden második villamoson ilyenek virítottak. Klassz egyébként, hogy itt a városközpontban egy ilyen nagy tömegeseményt meg tudnak rendezni. Van rá hely, tereken, utcákon. A tömegközlekedést is át tudják konfigurálni. Megvan a biztonsági rendszer is. A levegőben ott cikázik a helikopter.
Bernben, Baselben és Genfben is van ilyen FanZone terület. A szlogen itt svájcabn: "Hopp Schwiiz" :-)
Aki igazi svájci német nyelvet szeretne hallani, nézze meg ezt a videot:
Érdekes még pl. visszapillantani a korábban az indexen felbukkant cikket a "Zenei merényletek a futball dicsőségére" cím alatt. Vicces :-D
Ide kapcsolódó link:
EURO2008 hivatalos oldala
Wednesday 28 May 2008
OFF májusban
Amikor éppen bejegyzést írok, az annak a jele, hogy millió fontosabbnál fontosabb és sürgősebbnél sürgősebb elinétznivalóm lenne, és nem maradt már egyéb kifogásom az elodázásra, minthogy blogoljak :-D Megjegyzem, másik lehetőség, hogy megdöglök az unalomtól. Szerencsére ez utóbbi már rég nem fordult elő, ez inkább az előző blogírásra volt jellemző. Ráadásul, ha az utóbbi az ok, akkor a bejegyzések igen érthetetlenre, elvontra sikerednek. Olyannyira, hogy visszaolvasva már én sem értem néha az írás dimenzióit és hallucinációit. Viszont nagyon szeretem azt az állapotot, ami ilyen túlkomplikált metaforák megalkotására késztet. Mások már alapállapotban sem értenek semmit, mert annyira bonyolítom a szerkezetet, nemhogy még utalások láncolatába burkolva. Szerintem jó játék. Élvezem is addig, amíg nem fordít mindenki hátat azzal, hogy „Na, ez is össze-vissza beszél és csodálkozik, hogy nem értjük.” Lehetne természetesen egyszerűbben is megfogalmazni dolgokat, aminek szintén megvan a maga romantikája. Talán, majd ha én is harminc és a halál között leszek és túl fáradt a bonyolult fejtegetésre, akkor majd egyszerűbben fogalmazok. Úgyis keveset gondolkoznak az emberek, miért fáj ennyire az agytorna? Nem értem. Nekem is fáj, de én ezt lustaságnak hívom. Akció közben és után viszont határtalan boldogságot és elégedettséget érzek.
Legutóbbi hírek, hogy ugrottam fölfelé egy szintet németből, ahol végre ugy érzem, valami újat is tanulok és nemcsak ismétlek és emlékezek. Végre megint szép idő van. A nap ugyan nem süt az életfa hét ágára, de nagyon fülledt a levegő. A természet szaunája. Nemrég olvastam, hogy az utóbbi 20 évben sokat csökkent Svájc havazási mutatója. Globális felmelegedés kérem szépen. Nem tudom hogy történt, hiszen Svájc magasabban van a tenger szintje felett, mint Anglia, de észak Angliában, jelen esetben Newcastle-ban idén télen több hó esett, mint Zürichben. Zürichben nem is emlékszem, hogy bármilyen kis mennyiségű hóban gázoltam volna. Lehet, hogy volt valami Januárban? Ebből a hónapból nincs tapasztalatom, mivel éppen Hexhamben gyűjtögettem azokat. Kérem, aki itt volt Zürichben, kommentáljon, hogy mi volt itt a helyzet: Volt ropogtatnivaló hó?
Tartozom még néhány szóval az előző bejegyzést illetően: voltunk a Knie cirkuszban. Jó volt. Sok sok artista, izgalmas dolgokat műveltek. Voltak erősek, hajlékonyak, ügyesek. Természetesen a humoristák is megmutatták oroszlánfogaikat, valamint az állatok is. Oroszlán nem volt ugyan, de elefánt, láma, póni, ló, kutya és kisunoka igen. A meglepő számora igazából az volt, hogy rengetegen voltak hétköznep este, teltház és nem a gyerekek tették ki a nézőközönség többségét. Sőt! Számomra kellemes csalódás volt ezen este, azok után, amit utóljára kiskoromban láttam. Sose élveztem korábban a cirkuszt. A bohócok „nevetségesek” és erőltetettek voltak (lehetséges, hogy ez még az akkori összeomlóban lévő rendszer humorának volt köszönhető), a levegőben össze-vissza ugráló emberek mutatványaiban rejlő félelmetességet és ügyességet pedig nem tudtam értékelni még. Hiszen a kisgyerek azt hiszi, hogy minden lehetséges, számára nem nagy szám, hogy egy ember a levegőben repked, hiszen a televízió képernyőjén is sokat repkednek anélkül, hogy valaha bármi bajuk esett volna.
Az összehasonlításnál tartva, nemrég megnéztük a „The Other Boleyn Girl” c. filmet. Nos, nagy lelkesedéssel nézem hétről hétre a „Tudors” c. sorozatot. Ilyen szempontból talán elfogult vagyok az egész estés film iránt és bizonyos elvárásokkal ültem le elé. Natalie Portman számomra kissé gyengén alakított. A helyzeti feszültségek sem voltak elég erősek, ehhez a film zenéje sem segített hozzá. Rám nagy hatással tudnak lenni filmek, de ebben csak egyszer éreztem ugy, hogy Huuu. Amikor a film végén szépen leírják mi történik majd később, amikor a későbbi I. Erzsébet-re utalnak, na itt éreztem, hogy „Huu”, de csak ennyi Jó lenne egy olyan ember véleményét is hallani, aki nem látta a „Tudors” sorozatot. A sorozatban, úgy érzem, nagyon jól kiválogatták a szereplőket. Nagyon jók a helyzeti feszültségek, kiélezettek, lehet érezni, milyen erők lakoznak a ki nem mondott szavak mögött, és hogy milyen erőt szabadít fel az a néhány, ami kimondatik. A nyelvezet és kiejtés (itt megjegyezném, hogy N. Portman egészen jól bírkózik meg az angol kiejtéssel amerikai voltához képest), a szereplők külseje, ahogy az eredetihez probál minél jobban hasonlítani. Ez utóbbi szenpontjából VIII. Henrik első feleségének testvére, a spanyol uralkodó alakítója tetszik nagyon a kiálló, széles állkapcsával. VIII. Henrik fiatal alakítójától az elején nem vártam túl sokat, sőt... Ennek ellenére, kitűnőnek bizonyult (számomra). Rhys Meyerst eddig csak ripacs szépfiúnak tartottam. Összességében, nagyon jól és hűen igyekeznek az alkotók átadni VIII. Henrik magán és politikai ténykedéseit. Egyetlen dolog van, amit a sorozattal szemben a mozifilm javára írnék, hogy a korabeli, fennmaradt festményeket nézve, a mozifilmben a jelmezek sokkal jobban illeszkednek a valósághoz.
Az igazán nagy kedvencem viszont az utóbbi hónapok filmfelhozatalából (és abból, amit láttam is) a Dublinban játszódó „Once” c. zenés filmalkotás. Több egyszerű oka van annak, miért favorizálom ezt a filmet annyira: szereplők hivatásilag önmagukat alakítják, nem happy end a vége (vagyis igen, de nem abban az értelemben, ahogy azt várnánk), hétköznapi, nincsenek rózsaszín felhők (hiába vágyik rá annyira a néző), eredeti, egyszerű (és nem titkoltan személyesen is megérintett a film). Első reakcióm még a moziban ülve az volt, hogy „De hát, de hát... ennek nem így kellett volna végződnie... :-o” Annyira beültetik manapság az emberbe a visszafordíthatatlant, a rózsaszínt, a műt, hogy elveszíti a realitásérzékét, a hitét önmagában és a másikban. Az itt felsorolt három film közül az utóbbit ajánlanám leginkább. (Természetesen Indie-rajongóknak az első kötelező ;-) ) Itt egy szám az utóbbi filmből:
Wednesday 7 May 2008
OFF: Bp 5*24
Szuper volt a múlt hét. Zürichben iskolaszünet, így hazamentem egy hétre. Előszöris fantsztikus volt, mert végre három hét mordori hideg és sötétség után beköszöntött a napsütés és a meleg. Kezd itt közép és közép-kelet Európában is olyan lenni az éghajlat, mint tíz éve Moszkvában: a kemény és hideg tél után két hét átmeneti idővel subából rövidnadrágba és pólóba vetkőzik az ember. Jó lenne, ha nem veszne el a tavasz, nincs jobb az izgató márciusi és áprilisi zsongásnál, mikor elkezd ébredezni a természet, a növények, állatok. Nehéz ezt elmagyarázni, de biztos mindenki érezte már az ilyenkor előtörő hihetetlen energialökést és izgatottságot, boldogságot, a levegőben keringő megmagyarázhatalan valamit. Na, ezt most nagyon hiányolom. Angliában volt belőle, de ott nem nehéz, mert nincs sem kemény hideg télen, sem tűző meleg nyáron. Ott futja az átmenetre.
Volt alkalmam sok barátommal és ismerősömmel találkozni, akiknek ezúton is köszönöm a rámfordított időt és segítséget. Hihetelenül üdítő tud lenni számomra ez az egy-két hét hazalátogatás, olyan mintha téli álomból ébrednék, mindig látok, hallok és tanulok valami újat.
Szerencsésen úgy alakult a helyzet, hogy egy nem hivatalos öt éves osztályösszezördülés is ezen a héten történt. Lassan indult az este, töbekkel már nagyon rég nem találkoztunk és kellett egy kis idő gondolom, amíg mindenki jól megnézte magának a másikat. Azt hiszem, ez rendben van így, vagyis én nem is vártam mást. Olyan érdekes ennyi idő után látni a többieket, még akkoris ha csak a fél osztáy volt jelen. Ezúton üzenem a másik felének, hogy nagyon sajnálom, hogy nem tudtak eljönni és nagyon remélem, hogy legközelebb találkozunk :-)
Miután mindenki meggyőződött arról, hogy senkiből sem lett nyolcfejű sárkány, a hangulat kezdett olvadozni. Ehhez természetesen hozzájárult a belülről meleget ársztó alkohol, aminek elengedhetetlen kísérője a cigaretta. Igy már nem csoda, hogy a végére mindenkinek folyt a könnye a "meghatódottságtól" vagy a nevetéstől. Örültem nagyon mindenkinek :-) Annával volt egy kis Deja vu érzésem, amikor a magánügyeinkről beszélgettünk és kedvesen vigasztalt. Ugyanolyan volt ez számomra, mint anno szalagavatón az öltözőben, amikor totál ki voltam bukva a csalódástól. Jól esett akkor is, most is.
Ez volt szerdán. Hogy fenntartsam komplikált női gondolkodásom hitelességét visszaugrok a hétfőre: találkoztam egy nagyon kedves régi ismerősömmel. A séta jó volt, láttam a várnak egy olyan részét, amit eddig még soha, ahol gyönyörű a rálátás a budai hegyekre. Rég nem éreztem már ezt a nyugalmat, jól esett. Bár az orvosom óva intett, hogy ő a helyemben soha többé...
És most vissza péntekre. Péntek este utaztam vissza Zürichbe, de hogy ne teljen haszontalanul a délelőtt, kedves osztálytársaim elhívtak falat mászni. Húúú, hát, nagyon szuper volt. Egyszer sikerült is felmásznom a tetejéig. Ezért köszönet Zsoltnak és Pongrácnak a biztatásért, mert ha nem ültetgetik közben folyamatosan bennem a hitet, hogy meg tudom csinalni, nem másztam volna fel végig, az tuti. Persze, másnap olyan izomlázam volt végtagszerte, hogy reggel az ágyból is alig tudtam kikelni. Ehhez tudni kell, hogy a számítógép előtt ülve nem sokat tornázik az ember, így fizikai állapotom véresen gyatra. De ez most annyira tetszett, hogy megígértem a fiúknak, mire legközelebb megint falat mászunk, igazi izompacsirta leszek ;-) (ebből az következhetne, hogy nem kell félni a következő alkalom eljövetelétől ;-P )
Csütörtök (ugye lehet követni az idővonalat? ;-) )
Rég nem beszélgettem olyan kellemeset, mint aznap délután, kedves osztálytársammal. Az a legjobb, hogy mindenkivel vannak olyan közös témáink, ami mással nem, így sose érzem azt, hogy mindent tízezerszer kell elmesélnem, főleg, hogy mindenki más és ezért más az elmesélés élménye és a visszajelzések, vélemények. Milyen jó is az emberi sokszínűség, csodálatos!
Este volt a legviccesebb. Anyukámnál voltam. Elég ritkán találkozunk, max. egyszer egy délutánra vagy estére, mikor Magyarországra látogatok. Szóval a vicc az egészben: hazamegyek, anyukám elmondja mi a gond a géppel, húgom elmondja ő mit szeretne, hogy csinaljak neki a géppel, megvacsorázunk, elmesélem velem mi újsag (ami rövidre van fogva, hiszen húgom mellett úgysem jutnék szóhoz), vacsora után húgom leül a gép elé, anyukám bezárkózik a szobájába TVzni, én meg leülök a napplaiba és bambulok magam elé. Jó, mi? És mikor fél óra múlva felállok, hogy "na, akkor én megyek is, mert késő van", akkor néznek rám, hogy "máris?". Hát, nem tudom. Nem TV-t nézni látogatok haza, hanem látni, hallani, beszélgeti, valami hasznosat és szépet csinalni. Ugyhogy ez engem egy kissé meglepett.
Tegnap egy érdekes dologra lettem figyelmes: az egyik épület oldala festékes volt. Lizi felvilágosított, hogy ez a május elsejei tüntetők műve: úgy látszik, itt sem díjazza mindenki a politikusokat. Mondjuk, azóta már lemoshatták volna... Először egy pillanatra azt hittem, itt is egy Sony Bravia mini-kampány volt.
Gyűlik az anyag a következő Schwiitzerdütsch írásra, valamint megyünk csütörtökön a Svájci Nemzeti "Knie" Cirkusz előadására. Hatalmas sátor és igazi cirkuszi kocsik állnak körben a Bellevue melletti téren, izgalmas látvány már így kívülről is az egész. Ugyhogy hamarosan ismét jelentkezek.
Ui: Még régebben egy kedves ismerősöm küldte ezt a klippet. Fantasztikus a szám is, de a video az egyszerűen fenomenális. Az egy térben lévő és mégis különbőző dimenzióban egymás mellet létező mozgások, a lenyomatok, ahogyan a zene hangulatához illeszkedik a képvilág.
És most vissza péntekre. Péntek este utaztam vissza Zürichbe, de hogy ne teljen haszontalanul a délelőtt, kedves osztálytársaim elhívtak falat mászni. Húúú, hát, nagyon szuper volt. Egyszer sikerült is felmásznom a tetejéig. Ezért köszönet Zsoltnak és Pongrácnak a biztatásért, mert ha nem ültetgetik közben folyamatosan bennem a hitet, hogy meg tudom csinalni, nem másztam volna fel végig, az tuti. Persze, másnap olyan izomlázam volt végtagszerte, hogy reggel az ágyból is alig tudtam kikelni. Ehhez tudni kell, hogy a számítógép előtt ülve nem sokat tornázik az ember, így fizikai állapotom véresen gyatra. De ez most annyira tetszett, hogy megígértem a fiúknak, mire legközelebb megint falat mászunk, igazi izompacsirta leszek ;-) (ebből az következhetne, hogy nem kell félni a következő alkalom eljövetelétől ;-P )
Csütörtök (ugye lehet követni az idővonalat? ;-) )
Rég nem beszélgettem olyan kellemeset, mint aznap délután, kedves osztálytársammal. Az a legjobb, hogy mindenkivel vannak olyan közös témáink, ami mással nem, így sose érzem azt, hogy mindent tízezerszer kell elmesélnem, főleg, hogy mindenki más és ezért más az elmesélés élménye és a visszajelzések, vélemények. Milyen jó is az emberi sokszínűség, csodálatos!
Este volt a legviccesebb. Anyukámnál voltam. Elég ritkán találkozunk, max. egyszer egy délutánra vagy estére, mikor Magyarországra látogatok. Szóval a vicc az egészben: hazamegyek, anyukám elmondja mi a gond a géppel, húgom elmondja ő mit szeretne, hogy csinaljak neki a géppel, megvacsorázunk, elmesélem velem mi újsag (ami rövidre van fogva, hiszen húgom mellett úgysem jutnék szóhoz), vacsora után húgom leül a gép elé, anyukám bezárkózik a szobájába TVzni, én meg leülök a napplaiba és bambulok magam elé. Jó, mi? És mikor fél óra múlva felállok, hogy "na, akkor én megyek is, mert késő van", akkor néznek rám, hogy "máris?". Hát, nem tudom. Nem TV-t nézni látogatok haza, hanem látni, hallani, beszélgeti, valami hasznosat és szépet csinalni. Ugyhogy ez engem egy kissé meglepett.
Tegnap egy érdekes dologra lettem figyelmes: az egyik épület oldala festékes volt. Lizi felvilágosított, hogy ez a május elsejei tüntetők műve: úgy látszik, itt sem díjazza mindenki a politikusokat. Mondjuk, azóta már lemoshatták volna... Először egy pillanatra azt hittem, itt is egy Sony Bravia mini-kampány volt.
Gyűlik az anyag a következő Schwiitzerdütsch írásra, valamint megyünk csütörtökön a Svájci Nemzeti "Knie" Cirkusz előadására. Hatalmas sátor és igazi cirkuszi kocsik állnak körben a Bellevue melletti téren, izgalmas látvány már így kívülről is az egész. Ugyhogy hamarosan ismét jelentkezek.
Ui: Még régebben egy kedves ismerősöm küldte ezt a klippet. Fantasztikus a szám is, de a video az egyszerűen fenomenális. Az egy térben lévő és mégis különbőző dimenzióban egymás mellet létező mozgások, a lenyomatok, ahogyan a zene hangulatához illeszkedik a képvilág.
Tuesday 22 April 2008
Rapperswil
Nagy szerencsénk volt a hétvégén: sütött a nap :-) és nem esett az eső.
A vasárnap kissé felhősen kezdődött, de bíztunk a szombati szép idő folytatásában és az előrejelzésekben. Igy megragadtuk a lehetőséget és elmentünk egy kis kirándulásra a Zürichsee körül. Szép időben egy majdnem 100 éves gőzhajó viszi az utazókat körbe a tavon Zürich és Rapperswill között. Fantasztikus volt látni, hogyan dolgozik a gép.
DS Stadt Zürich
Typ: Zweideck-Salon-Dampfschiff
Baujahr: 1909
Leistung: 368 kW / 500 PS
Länge: 59.1 m, Breite: 13.1 m
Passagiere: 750
Lehetett látni a hatalmas hóborította hegyeket a tó végében, a partmentén maratont futókat (aznap volt a zürichi maratoni futás), a puha, zöld pázsitot, szőlőtőkéket, a vonatot és az egyszerű nyugalmat.
A part mentén nagyon sok ház úgy épül, hogy minden szint fölfelé halad a hegyoldalon hatalmas, üvegezett falrésszel mely a tóra néz. Gyönyörű lehet onnan a kilátás (és mondanom sem kell, eszetlen drága is lehet a bérlésük).
Az úticélunk: Rapperswil, egy kisváros a tó másik végében. Hajóval két óra, vonattal 40-45 perc. Miután megérkeztünk végre tartósan kisütött a nap meleget és sok fényt árasztva.
Nagyon szép, nyugodt hely, még saját főiskolája is van kerttel és kilátással a hegyekre, strandröplabdapálya, régi apátság és vár, rengeteg étkező hely a kikötőnél. A városka központi, régi negyede hasonlít más svájci városéakhoz: szűk kis utcák, melyek felfelé vagy éppen lefelé futnak, tele különféle boltokkal, 3-4 szintes régi, egymáshoz tapadó házakkal.
Mi mást enne a korgó gyomrú tursita, ha nem Bratwurstot, tipikus német utcakaja. Más szóval: sült fehér kolbász kenyérrel, mustárral kb 750,- Ft-ért, és nagggyon finom, mmmm... :-)
A vasárnap kissé felhősen kezdődött, de bíztunk a szombati szép idő folytatásában és az előrejelzésekben. Igy megragadtuk a lehetőséget és elmentünk egy kis kirándulásra a Zürichsee körül. Szép időben egy majdnem 100 éves gőzhajó viszi az utazókat körbe a tavon Zürich és Rapperswill között. Fantasztikus volt látni, hogyan dolgozik a gép.
DS Stadt Zürich
Typ: Zweideck-Salon-Dampfschiff
Baujahr: 1909
Leistung: 368 kW / 500 PS
Länge: 59.1 m, Breite: 13.1 m
Passagiere: 750
Lehetett látni a hatalmas hóborította hegyeket a tó végében, a partmentén maratont futókat (aznap volt a zürichi maratoni futás), a puha, zöld pázsitot, szőlőtőkéket, a vonatot és az egyszerű nyugalmat.
A part mentén nagyon sok ház úgy épül, hogy minden szint fölfelé halad a hegyoldalon hatalmas, üvegezett falrésszel mely a tóra néz. Gyönyörű lehet onnan a kilátás (és mondanom sem kell, eszetlen drága is lehet a bérlésük).
Az úticélunk: Rapperswil, egy kisváros a tó másik végében. Hajóval két óra, vonattal 40-45 perc. Miután megérkeztünk végre tartósan kisütött a nap meleget és sok fényt árasztva.Nagyon szép, nyugodt hely, még saját főiskolája is van kerttel és kilátással a hegyekre, strandröplabdapálya, régi apátság és vár, rengeteg étkező hely a kikötőnél. A városka központi, régi negyede hasonlít más svájci városéakhoz: szűk kis utcák, melyek felfelé vagy éppen lefelé futnak, tele különféle boltokkal, 3-4 szintes régi, egymáshoz tapadó házakkal.
Mi mást enne a korgó gyomrú tursita, ha nem Bratwurstot, tipikus német utcakaja. Más szóval: sült fehér kolbász kenyérrel, mustárral kb 750,- Ft-ért, és nagggyon finom, mmmm... :-)
Wednesday 16 April 2008
Paprikás csirke és Póker
Most egy képes beszámoló következik kommentekkel tarkítva.
Szombat este egy kicsit lazultunk itt a Puzzle-WG-ben.
Sarah nagyon szereti a magyaros, fűszeres, paprikás ételeket és előző hétvégén sajnos csak két főre főztem... Azért Lizi biztos kárpótolta más magyar finomsággal.
Minden esetre megbeszéltük, hogy következő hétvégén négyünkre főzök. Igy is lett, reggel bevásárlás, Herdöpfeli (krumpli swiitzerdüütschül), bor, saláta, csirke.
Már a főzés is nagyon jó hangulatban folyt, hangulatvilágítás, mécsesek, virágok, minden ami egy meghitt hétvégi házi vacsorához szükségeltetik.
Szombat este egy kicsit lazultunk itt a Puzzle-WG-ben.
Sarah nagyon szereti a magyaros, fűszeres, paprikás ételeket és előző hétvégén sajnos csak két főre főztem... Azért Lizi biztos kárpótolta más magyar finomsággal.
Minden esetre megbeszéltük, hogy következő hétvégén négyünkre főzök. Igy is lett, reggel bevásárlás, Herdöpfeli (krumpli swiitzerdüütschül), bor, saláta, csirke.
Már a főzés is nagyon jó hangulatban folyt, hangulatvilágítás, mécsesek, virágok, minden ami egy meghitt hétvégi házi vacsorához szükségeltetik.
Vacsora után cigiszünet és Póóóóker :-)
Balázs próbált varázsolni, hátha nekünk kedvez a szerencse. A csajok is beszálltak a hókuszpókuszba, de én is keményen küzdöttem a győzelemért. Ennek érdekében még a Queent is segítségül hívtuk, hogy adja elő jól ismert motivációs dalát.
Végül megnyertem az első kört, majdnem eltemetett a "sok" zseton.
Második körre már a csajok is bekeményítettek, nem volt kegyelem. Fogamhoz vertem az utlso két garasomat is. Gyorsan kiestünk a Lizivel. Nem jött be macsó kabalánkba vetett hit és a sok ima :-(
Végül kegyetlen küzdelem folyt le Balász és Sarah között, egyik sem hagyta magát. De hát, ez szerencsejáték, nem egy jól megtervezett algoritmus.
Balázs próbált varázsolni, hátha nekünk kedvez a szerencse. A csajok is beszálltak a hókuszpókuszba, de én is keményen küzdöttem a győzelemért. Ennek érdekében még a Queent is segítségül hívtuk, hogy adja elő jól ismert motivációs dalát.
Végül megnyertem az első kört, majdnem eltemetett a "sok" zseton.
Második körre már a csajok is bekeményítettek, nem volt kegyelem. Fogamhoz vertem az utlso két garasomat is. Gyorsan kiestünk a Lizivel. Nem jött be macsó kabalánkba vetett hit és a sok ima :-(
Végül kegyetlen küzdelem folyt le Balász és Sarah között, egyik sem hagyta magát. De hát, ez szerencsejáték, nem egy jól megtervezett algoritmus.
Subscribe to:
Posts (Atom)